Általános

A modern építési módszerek a könnyű karbantartásra, a tartósságra és az esztétikára helyezik a hangsúlyt, ami miatt a beton ipari padló egy jó választás nemcsak az iparban, hanem a gazdaság más ágazataiban is.

De pontosan mire és hol használják az ipari betonpadlót?

Az ipari padló olyan betonlemez, amely statikailag független az épület egyéb részeitől és a cél szerinti hasznos terhelések közvetlen vagy közvetett felvételére tervezik. A hasznos terhelés ezen valósul meg (polcrendszerek, targonca forgalom, raklapok, stb.), ugyanakkor teherátadó szerkezet is, mert az alatta levő ágyazattal együtt tartja és veszi fel az igénybevételeket. Rendkívül tartós és ellenáll a súlynak, a mozgásnak és a kopásnak, így ideális ipari alkalmazásokhoz. Sosem önálló betonlemezként tervezendő, hanem komplexen kell tervezni az alépítményi rétegrenddel együtt.

Lehet burkolatmentes, gyakran kéregerősített, lehet impregnálni vagy felcsiszolni. De lehet akár burkolt is (pl. műgyanta vagy kerámiaburkolat). Azokon a helyeken, ahol nagy terhelésnek, vegyszereknek, magas hőmérsékletnek vagy intenzív forgalomnak kell ellenállni, a betonpadló olyan megoldás, amely hosszú távú stabilitást és tartósságot biztosít.

Az ipari betonpadlók fő felhasználási területe a feldolgozóipar. Tulajdonságaiknak köszönhetően különösen népszerűek az ipari üzemekben, gyárakban, raktárakban. Egy másik terület, ahol az ipari betonpadlókat használják, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság. Az élelmiszeripar magas higiéniai előírásai megkövetelik a könnyű tisztítást és karbantartást, amit a betonpadlók biztosítanak. Állattartó telepek korszerűsítésénél és újak építésénél is kiváló megoldás a betonpadló.

Sok helyen épülnek új, nagyrészt EU-s pályázati pénzből olyan mezőgazdasági, ipari objektumok, melyeknél többezer négyzetméteres kültéri betonlemezek készülnek. Ezek nem egy vonalas létesítmények, hanem olyan betonburkolatok, ahol a járművek minden irányban közlekedhetnek. Tervezésnél figyelembe kell venni a targonca-, a kamion terheket, esetleg az egymás tetejére állítandó tárolókonténereket a hozzájuk tartozó óriási emelőgépekkel, a forgalom intenzitását, a kivitelezéskori időjárási viszonyokat. A térbetonok ki vannak téve az amúgyis egyre szélsőségesebb időjárási környezeti hatásnak. A Útügyi Műszaki Előírásnak megfelelően h=20 cm vtg. betonlemez esetén 5 m x 5 m-es fugakiosztást kell tervezni. Készülhet kavicsbetonból vagy bazaltbetonból. A szálerősítés növeli a szerkezet rugalmasságát, csökkenti a repedésérzékenységet, kontroll alatt tartja a repedéstágasságot. A repedésmentesség nem jelenti a hajszálrepedések kizárását.

Az esztrich kifejezés a beltéri padozat egyik leggyakoribb szerkezetét jelenti. Funkciója a teherátadás, teherelosztás az alatta levő rétegekre, a burkolat tartós, stabil megtartása. Az esztrich anyaga a leggyakrabban nem beton, hanem habarcs, mert homokfrakció adja az adalékanyag-vázat 4 mm-es legnagyobb szemnagysággal. Esztrichrétegről csak akkor beszélhetünk, ha a szerkezeti vastagság 2 – 80 mm között van. Az esztricheknél gyakran szükséges megadni a tapadóhúzó-szilárdságot (pl. műgyanta burkolat esetén), vagy a kopásállóságot ipari esztrich esetén, amikor nincsen burkolat. Igény esetén a síkpontossági határértékeket is meg lehet adni.